Mit tegyünk, ha kisbabánk először betegedik meg?

Habár az újszülöttek törékenyek és ártatlanok, a betegségektől rendszerint alaposan megvédi őket a velük született immunrendszer. Hat hónap után azonban a gyermeki szervezet fokozatosan leválik az édesanya vitamin és ásványanyagkészletéről. Körülbelül ebben a korban esnek át a kisbabák leggyakrabban az első betegségen – egy könnyű vírus párosulva bedugult orral, köhögéssel vagy emésztési gondokkal. Hogyan lehet ezt bírni, főleg, ha számunkra ez egy teljesen új szituáció?

1. Őrizzük meg hidegvérünket!

Minden gyerek előbb-utóbb megbetegszik. Hiába tartunk be minden olyan szabályt, mely az egészséges életmód feltétele, kerüljük el a beteg embereket, a tömegközlekedést és az üzleteket, akkor sem tudjuk megvédeni kincsünket mindentől. Nem válik ettől senki rossz anyává vagy apává. Ne érezzük magunkat ettől bűnösnek, őrizzük meg hidegvérünket, ne pánikoljunk, ne képzeljük el a legkatasztrofálisabb forgatókönyvet. Hiába látni a gyermeken, hogy szenved és ez a legszörnyűbb érzés a világon, muszáj erősnek maradnunk és a kisbabánk támaszának lennünk. Így mindannyian egyszerűbben viseljük majd el a helyzetet.

2. Ellenőrizzük a gyógyszerkészletünket!

Egy hőmérő rugalmas csúccsal, gyógyszerek fájdalom és láz ellen, a felgyülemlett nyálka kiszívására alkalmas berendezés, fiziológiai készítmények az orr tisztítására, zacskó a vizelet begyűjtésére (mely ráragad a nemi szervre) nem hiányozhat.

A szabadon árusított gyerekgyógyszerek vásárlásakor válasszunk olyan gyógyírt, mely Paracetamolt vagy Ibuprofent tartalmaz – ezeket lehet váltogatni – és figyelmesen olvassuk el a dobozon található információkat, kérdezzünk rá a patikában a helyes adagolásra, valamint arra, hogy kisbabák is szedhetik-e.

3. Hívjuk fel a gyerekorvost

Természetes, hogy nem tudjuk, hogyan kell viselkedni egy akármilyen új helyzetben. Az információk keresésekor a tekintélyre hagyatkozzunk, ne pedig az internetre és ne állítsunk fel diagnózist mi magunk. Igen, biztosan fontos hallgatni a belső intuícióinkra, ám a gyermekorvossal legalább telefonon egyeztessünk a kezelés helyes menetéről. Ha nem lesznek komoly tünetek (mint a 6-os pontban), lehet, hogy nem is lesz szükség még a rendelőt sem meglátogatni. Ha pedig mégis, ne felejtsük el vinni gyermekünk vizeletét is.

Hagyjuk ki a találgatós fórumokat! A legnagyobb valószínűséggel nem találunk ott egy üdvöskét sem, ehelyett épp, hogy még jobban rástresszelünk. Fogjuk meg gyerekünk kezét és közösen próbáljunk gyógyulni.

4. Ne adjunk gyógyszereket prevenció gyanánt!

Ha az az érzésünk, hogy a kicsinek valami baja van, ne adjunk be semmilyen gyógyszert! A gyógyszer csakis magas láz és erős fájdalom esetén indokolt. A helytelen gyógyszerválasztás feleslegesen gyengíti a gyerek szervezetét és elnyomhatja a betegség valódi tüneteit, amiből az következik, hogy tévesen értékelhető lesz az egészségügyi állapota.

5. Kevesebb étel, több folyadék és pihenés

Ha lehetséges, kapcsoljuk ki a telefont (vagy legalább a hangot és a figyelmeztetéseket), főzzünk egy meleg teát (az ízesítetlen Rooibos ideális a gyermekeknek). Szoptatás alatt engedjünk meg magunknak elegendő vitamin és ásványi anyag bevitelt kiegyensúlyozott étrend által. Így a gyermeknek olyan anyatejet “mixerelhetünk” össze, amelyre szüksége van. Egyúttal, közvetlenül a mellből szoptassunk, ne fejjük le a tejet, így végbe megy a helyes információcsere a test és a gyermek nyála közt.

Szintén ne hagyjuk abba a szoptatást a gyermek hasmenése esetén se. Hiába a tej nem a legmegfelelőbb egy emésztőrendszer-problémákkal küzdő gyermek számára, az anyatej egy nagy kivételt képez – a test képes ilyenkor pontosan olyan létfenntartó koktélt keverni, amelyet a beteg gyermek igényel.

Ha a baba nem akar enni, bizonyos mértékig tartsuk tiszteletben – készítsük el számára a kedvenc ételét, igyekezzünk meggyőzni, hogy pár kanállal megegyen belőle, de erőszakkal ne erőltessük. Mi magunk tudjuk leginkább, hogy több folyadékra és pihenésre van szükségünk annál, mint a teli has, ami csak megterhel.