Törölgetjük a port a tévéről, a talajról, a bútorról, a szekrényekről, a hangfalakról, szinte mindenhonnan. A por már több tíz éve a háztartások ellensége. Miből áll ez a kellemetlenség, mit tesz az egészségünkkel és hogyan tudjuk vele hatékonyan felvenni a harcot?
Miből áll a por a háztartásban
Két tudós, Gabriel Filippelli és Mark Taylor, egy érdekes ötletet valósítottak meg: elkezdték kivizsgálni, mit tartalmaz a háztartásokban lévő por. A 360 Dust Analysis projektben az egész világból próbáltak mintákat szedni – az emberek a porszívózsák tartalma egy részét egy jól zárható edényben elküldték pont ennek a két úrnak. Azok a laboratóriumban ezt a „csomagot“ alaposan átvizsgálták. Miből áll a por?
Nem generalizálhatunk – a por tartalma minden családban egyedi és sok faktor befolyásolja ezt. Például a házunk kora, az miből épült, az éghajlati övezet, amelyben élünk, a takarítás rendszeressége és az is, hogy dohányzunk vagy sem. Az érdekesség az, hogy a por kb. egy harmada a háztartásban keletkezik.
Alapból azt mondhatjuk, hogy az ellenségünk nagy részét az elhalt bőrdarabok és haj képezi. Ha van háziállatunk, hozzáadódik az állatbőr és a szőr. És pont ezek tartoznak az atkák kedvenc táplálékához, melyekre sok embernek allergiájuk van. A kutatók továbbá a porban találtak rovartest maradványokat, ételdarabokat, szálakat az öltözékből, szőnyegből és további textíliából vagy cigarettahamut.
A por következő harmadát a külső környezetből lévő anyagok képzik – az öltözékünk, a nyitott ablak vagy erkélyajtó segítségével bejut hozzánk a virágpor, föld, apró kavicsok, homok, de a nehéz fémek is, melyek jelenlétéről a közlekedés vagy épp egy gyár tehet. A rossz hír az, hogy a porban a kutatók veszélyes kémiai anyagokat is találtak, melyek a bútorok felületi kezelésről szabadulnak fel – vagy a napsugarak hatásával, vagy a túl gyakori tisztítással agresszív tisztítószerekkel.
Mit tesz a por az egészségünkkel
Az egészséges ember számára nem jelent nagy veszélyt – de mindez a por tartalmától, részecskék nagyságától, a vele töltött idő hosszúságától vagy a mennyiségétől függ. Ha nem tartalmaz apró részecskéket, melyek tüsszögést vagy szemégést okozhatnak és az említett kémiai anyagokat, nehéz fémeket és nem allergiás a virágporra, egy egészséges felnőtt ember immunrendszere nagyon könnyen elbánik vele. Ez azt jelenti, hogy abba kell hagynunk a takarítást és ne keressük a por társaságát.
A helyzet rosszabb, ha a gyerekekről, idősebb emberekről, vagy hosszabb ideje beteg emberekről van szó, akik főleg légzési problémákkal küzdenek. A porra főleg az asztmában, a hörghurutban és a további krónikus betegségekben szenvedő (melyek a légúti problémákat okozzák) embereknek kell vigyázniuk.
A megelőzés az alapszabály a por elleni küzdelemben
A statisztikák szerint egy átlagos ember a beltérben tölti az élete nagyobb részét, néhány kutatás azt állítja, hogy akár 90 % időt. Ez a szám elárulja, hogy a porra nagyon vigyáznunk kell. A megelőzés az alapszabály a por elleni küzdelemben, mit tegyünk, hogy kordában tartsuk?
- Az összes por egyharmada a kültérből kerül az otthonunkba, a visszafogásában segíthet egy természetes akadály: növények, virágok, fák, bokrok az ablakpárkányon és az erkélyen.
- A talaj tisztításakor kezdjük a porszívózással, kerüljük el a söprűt, mellyel a koszt eltakarítsuk, de nagy mennyiségben felkeveri a port, majd folytassuk vizes felmosóval vagy ronggyal.
- Nagyon fontos és elhanyagolhatatlan faktor a jó szűrő, melyről rendszeresen gondoskodnunk kell.
- Ha aggódunk a bútorok felületi kezelése miatt, ne használjunk rájuk agresszív tisztítószereket, inkább használjunk nedves rongyot, esetleg tehetünk rá egy csepp ökotisztítószert.
- Ha klímát, vagy valamilyen ventilációt használunk, rendszeresen tisztítsuk és cseréljük le a filtereket.
- Amikor a kültérből hazaérünk, vessük le a cipőnket – a cipőnkön temérdek porszemcse található, ugyanúgy öltözzünk át abból a ruhából, amelyet a munkahelyünkön viseltük.
