A fenék és a lábak jól néznek ki, a karok és a mellkas szintén. Már csak a hasi hurkákat kellene eltüntetni és teljes lesz az elégedettség. Akkor többet fogunk a hasra edzeni és így biztosan lefogyunk a deréktájékról is. Hasonlókat mondunk mi magunk is? Sajnos ez abszolút ROSSZ irány!
Az utóbbi időben egyszeriben több cikk és kép is felütötte a fejét arról, amelyek azt hirdetik, hogy vékony hátsónk, lapos hasunk, karcsú kezeink lesznek, …. ha az adott területre irányítjuk a gyakorlatokat. Sajnos azonban csupán gyönyörű címekről van szó, ami vonzz minket.
Lokális fogyás – mítosz, ami közelében sincs az igazságnak!
A fogyás egy adott részből azt jelenti, hogy az adott testrészt fogjuk kezelésbe venni. Ez a tény egyetlen módszerrel érhető el, mégpedig a zsírleszívással, amikor a zsírt az adott területről eltüntetik. Sajnos számunkra, akik úgy döntöttük, hogy a zsírt természetes úton, sebészeti beavatkozás nélkül szeretnénk eltüntetni, a lokális fogyás nem járható út.
Miért nem megy?
A válasz a kérdésre: genetika. A genetika meghatározza ugyanis, honnan fogja a testünk elégetni a zsírkészletet. A génjeinkbe van kódolva, hogy mely területekről fog fokozatosan eltűnni a zsír, nekünk csupán ezzel a fokozatossággal kell megbékélnünk.
Ugyan ez még nem azt jelenti, hogy abszolút hanyagoljuk a has-, a kar- és a farizomra vonatkozó gyakorlatokat. Bármilyen gyakorlattal is égetjük az energiát, amely azután a testből hiányozni fog, a testnek muszáj a zsírkészlethez nyúlnia = tehát fogyni fog. Egyúttal azonban erősítjük is azon részeket, amelyek erősödnek, növekednek (mérsékelten, nem leszünk azért testépítők) és formálódnak. És pontosan emiatt a formálódás miatt megfelelő például a hátsó, a láb, a hát vagy akár a hasi és a karizmokat erősíteni.
Mi legyen a sok csodamódszerrel?
Mindannyian ismerünk olyan praktikákat, mint például a fogyasztó gél, az élelmiszerfóliába való csomagolás vagy a drága karcsúsító leggingek. Ahh, azok a reklámok. Sajnos a fogyáshoz ennek semmi köze. Minden hasonló „praktika“ csak a jobb izzadást segíti elő az adott részen, megszabadít egy csomó víztől, és a bőr sem tud megfelelően lélegezni. A fogyáshoz azonban jobbára semmi köze.
Tehát akkor hogy tudunk a hasból leadni?
Ha a hasat szeretnénk lefogyasztani, egyszerűen fogynunk kell. Semmi más nem segít. Be kell állítanunk a helyes étrendet és a rendszeres mozgást. Előidézni a kalóriaveszteséget, amely kényszeríti a testet, hogy a zsírkészletet égesse – igen, sajnos a zsírkészlet az, ami egyedül ezáltal vesz ki a testből. Ha pedig kitart az akaraterőnk és ellenállunk, idővel azokra a területekre is eljut a hatása, amely a legtöbb bosszúságot okozza.
A test összességében fogy
Azok számára, akik adott területekről szeretnék a zsírt eltávolítani, a siker kulcsa először is a mindennapos, szenvedtető, mégis hatástalan gyakorlatok helyett a teljeskörű fogyókúrát választani. Azon személyek számára, akik igyekeznek pár kilót ledobni, általánosan az alacsonyabb intenzitású aktivitás ajánlott, amikor a pulzus 60-65 százalék közötti maximális pulzusfrekvencián mozog. Ezzel a módszerrel a test elegendő oxigénmennyiséggel lesz ellátva, ami fontos ahhoz, hogy fő energiaforrásként a zsírokat használja fel. Az alacsony intenzitású tréning messze a legkellemesebb a kezdők számára is, valamint lehetővé teszi a hosszabban tartó végzést és a gyorsabb regenerációt is.
Néhányak számára azonban az alacsony intenzitású mozgás elnyújtott és unalmas. Az ilyenek számára ideális megoldás az intervallum edzés, melyet lehet sokan úgy ismernek, mint High Intensity Interval Trainig, avagy angol rövidítésként a HIIT. Az ilyen gyakorlatnak előnye az időbeli igénytelenség, az edzés durván 20 percet vesz igénybe. Edzőteremben például futószalagon, szobabiciklin, de kint a szabadban és otthon is végezhető. Alapja az intervallumok váltogatásán nyugszik, a magas intenzitású és a pihenő fázisok váltják egymást néhány körön át. Ezután egy nagyobb szünet következik, majd esetleg egy gyakorlatváltás.
A genetikát nem verjük át
Jegyezzük meg, hogy az alkatunk nem csak a gyakorlatok és az étkezés során tükröződik vissza, de nem kis mértékben múlik a dolog a nemen, koron, hormonokon és nem utolsó sorban a genetikán is. Valaki reggeltől estig tömheti magát, míg ki nem pukkad, és egy dekát sem szed fel, másnak viszont elég csak megszagolni a csokis süteményt és a kilók már repülnek is fel. Igen, ezért az igazságtalanságért rendre pont a gének felelősek, amelyet sajnos senki sem veheti ki belőlünk.
Az egyik legjelentősebb tényező, amely az alakunk külsejét meghatározza, a testfelépítés, tehát az alkati típus. Egy sor testfelépítés létezik, a legalapvetőbb azonban a három alapvető forma, az endomorf, mezomorf, ektomorf. Az endomorfok nagyobb mennyiségben tartalmaznak testzsírt és könnyen szedik fel a tömeget. Ezzel szemben a mezomorfok gyorsan képesek izomtömeget növelni alacsony arányú bőrréteg alatti zsír mellett. Az ektomorf alkatúak pedig a tipikus vékony emberek, keskeny vállakkal és mellkassal, valamint hosszú végtagokkal, és csak nehézségek árán képesek súlyt felszedni.
A cikk szerzője: Michael Achberger fitness edző
