Ismerni a lisztfajtákat egy igazi művészet. Főleg akkor, amikor egy speciális bioboltban vagyunk, ahol a klasszikus gabonaféléken kívül alternatívákat találhatunk – gesztenye vagy rizs. Tudjuk, mikor érdemes teljeskiőrlésű lisztet használni? Mi történik, ha lecseréljük a búzalisztet tönkölybúzalisztre? Olvassunk tovább.
Fehér vs. Teljeskiőrlésű liszt
A fehérlisztet letisztított gabonaszemekből őrlik, melyeket már előre megszabadították a héjuktól és a csírájuktól. A teljeskiőrlésű liszt, mint ahogy azt már a neve is elárulja, egész gabonaszemekből őrlődik – héjjal, csírával, egyszerűen minden részével, melyek sok vitamint, ásványianyagot, fehérjét és antinutrienst tartalmaz, mindez olyan anyagok közé tartozik, melyek a gyakori fogyasztásnál, vagy nem megfelelő ételkombinációnál egészségügyi gondokat okozhat.
Lehet, hogy a teljeskiőrlésű lisztek jobban eltelítenek minket és többféle ásványianyagot tartalmaznak (a fehérliszttel szemben), de nem alkalmasak a kizárólagos fogyasztásra. Például, egy éven aluli gyermekek számára (egy pár gyermekorvos hosszabb ideig sem ajánlja) nem ajánlatos a teljeskiőrlésű pékáru fogyasztása, mivel ingerelhetik a nem teljesen kifejlődött emésztési rendszert.
Búza vs. tönkölybúzaliszt
A búzát és a tönkölybúzát lehetne unokatestvérekként említeni. A tönkölybúza a búza egyik fajtája, csak nem nemesített. Olyan, melyet a mi területünkön régen termesztettek, de idővel nemesített fajtái jöttek létre. A tönkölybúzának két héja van, melynek köszönhetően jobban védett a kártevők ellen és nem függ a kémiai védelemtől (permetek). Több ásványianyagot tartalmaz és az ételnek lágy mogyoró és sötétebb színt ad. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy nekünk ízleni fog, próbáljuk ki például a palacsintában – minden liszt másképp szívja fel a folyadékokat, így lehet, hogy a régi receptünket meg kell majd változtatni, és több vagy kevesebb tejet kell majd hozzáadnunk (vagy szódát).
Alternatívák (gluténmentes lisztek)
Ha gluténmentes diétára van szükségünk, és épp ezért keresünk alternatívákat, nem kell azonnal futnunk a gyógyszertárba a speciális diétás élelmiszerekért. Válasszunk olyan liszteket, melyek nem a gabonafélékből készülnek – az egyik jó választás a napraforgóliszt (otthon is könnyan elkészíthető magdarálással vagy szétmixereléssel – héjnélküli és sótlan). Csicseriborsóliszt (tökéletes az öntetek sűrűsítésére, vagy kásakészítésre, mely igazán ízletes, ha leöntjük egy kis olvasztott vajjal), kókuszliszt, mely ideális az „édes konyhába” vagy rizsliszt, melyből a darakását is el lehet készíteni – néhány ember számára ízletesebb lehet, mint a klasszikus.
Ne legyen előítéletünk és próbáljuk ki az alternatív lisztfajtákat abban az esetben is, hogyha nincs szükségünk (szerencsére) a gluténmentes diétára. Mindennek az alapja az, hogy az elején ne zárjuk ki teljesen a glutént az életünkből, hogy ne okozzunk magunknak egészségügyi gondokat.
