Az élelmiszerpazarlás és a pénzköltekezés kéz a kézben jár. A Statisztikai Hivatal adatai szerint egy ember körülbelül 800 Euró értékben költött az előző évben élelmiszerre – ez 66 Euró körül mozog havonta. Az az érzése, hogy ennél többet költ? Esetleg ez az összeg túlságosan magas? Próbáljon elgondolkodni azon, hány elfelejtett, lejárt szavatosságú joghurt, ebédmaradék, és el nem fogyasztott tízórais csomag gyülekezik a hűtőben és végzi a szemeteskosárban.
A felesleges ételkidobálás egyre égetőbb probléma. Napi szinten ételek kilói végzik a szemétben. Többet vettünk, mint amennyit győztünk volna elfogyasztani, nem tartottuk be a helyes tárolásra vonatkozó utasításokat, a maradékot senkinek sem akaródzik megennie, a kenyér már másnap kidobódik… Elég azonban tényleg pár rossz szokáson változtatni, és néhány hét múlva észreveszi majd, hogy az étel kidobálása nem csak ökológiailag, de ökonómiailag sem volt helyén való.
1. Takaros háztartás
Lentről kezdjük. Osztályozzuk az élelmiszereket a spájzban, takarítsuk ki a hűtőt, alaposan mossuk el a polcokat és a kosarakat, amelyekben a zöldségeket tároljuk. A rendnek hála nagyobb áttekintésünk lesz, mi minden is van otthon.
2. Bevásárló lista
Édesanyáink és nagyanyáink gyakran ki sem tették a lábukat otthonról bevásárló lista nélkül. Ez az apróság ugyanis képes egy nagy adag időt és még több pénz megspórolni a bevásárlás során, többet, mint gondolnánk. A jegyzéket készítsük el otthon alapos utánajárás után arról, hogy mi található a spájzban és a hűtőben. Az élelmiszereket írjuk fel olyan sorrendben, ahogy a polcok között sétálunk majd – a gyümölcsök és zöldségek általában rögtön az üzlet bejárata után, tartós termékek és édességek közelebb a pénztárhoz találhatóak…
Hogyan segít ez rajtunk?
A bevásárló lista tökéletes áttekintést ad arról, mi van a hűtőbe, és mi nincs, mi az, amit tényleg meg kell venni és mi az, ami nélkül valójában meglennénk. Ha betartjuk, és tényleg azt vesszük csak meg, amire szükség van, spórolhatunk és elkerülhetjük a spontán ténfergést az édességpultok közt.
3. Piacokon és mérleg alapján vásároljunk
Ma már szinte minden nagyobb városban található csomagolásmentes bolt, ahol mérleg szerint pontosan annyi élelmiszert vehetünk meg, amennyire szükségünk van – ez a hüvelyeseket, a rizst, a tésztát és a hagyományos zabpelyhet is érinti. Ez az apró kis változás is segít nem kidobálni a nem elfogyasztott maradékokat. Ázsiai kaját készülünk főzni, életünkben először? 300 gramm jázminrizst szerezzünk be saját zacskóban. Nem gátol minket senki abban, hogy megint üzletbe menjünk, ha a recept bejön és újra főzni szeretnénk.
Habár vannak élelmiszerek, melyek hosszú tartóssággal rendelkeznek, mégis a tendencia azt mutatja, hogy felhalmozzuk őket és aztán végül feleslegesen ki is dobáljuk. A leggyakrabban azért, mert a csomagolásokban például kevesebb mint egy adagra való tésztamennyiségek maradnak, eltérő hosszúságú főzési idővel.
A friss gyümölcsöt és zöldséget a piacon a legjobb megvenni. Azon kívül, hogy a helyi gazdákat és eladókat támogatjuk ezzel, csomagolás nélkül, mérleg szerint annyit vehetünk, amennyire pontosan szükségünk van.
4. Semmi akció vagy multipack
Kerüljünk a 3+1 ingyen csomagolású termékeket és a hatalmas jumbo csomagolásokat, ami vagy a rövid ideig tartó szavatosságot miatt olcsó, vagy olyan élelmiszer, amit csak ritkán fogyasztunk. Az élelmiszereket pontosan a lejárati dátum előtt, alacsonyabb kedvező áron csak akkor vegyük meg, ha tényleg el is fogyasztjuk. Legyünk magunkkal szemben szigorúak.
TEMPO tipp: Mi van, ha mégis megmarad?
A szlovák törvénykezés jelenleg nem engedi meg az élelmiszerek újraelosztását a minimális szavatossági időt követően. Például a szociálisan hátrányosabb helyzetűeket nyilvános hűtők segítségével próbálhatnánk segíteni, akár saját kezűleg is. Egy darab vasárnapi kalács, amiből hétfőn a gyerekek már torkig lesznek, vagy egy csésze húsleves, jól esne olyan embereknek, akiknek nincs otthonuk… Inkább, mint hogy a szemetesbe kelljen érte beugorniuk. Készüljünk fel rá azonban, hogy hivatalos úton ez nem megy. A szigorú higiéniai normák nem engedélyezik a kész ételeket ismeretlen ajándékozóktól való elfogadását a jótékony szervezetek számára. Így csupán konkrét tippeket kaphatunk az utcáról, ki az, akit egy kétnapos péksütemény őszintén megörvendeztetne.
Ne felejtsük el, a legjobb szemét az, amely nem képződik. Az élelmiszereknél ez hatványozottan érvényes. Igyekezzünk apró lépésekkel minden egyes nappal jobbnak és felelőségteljesebbnek lenni, mint tegnap. Mert a legfontosabb mégis mindezt önmagunktól kezdeni.
