Alvásedzés – hallottuk már ezt a kifejezést? Ha gyermekünk van, vagy egy pár mozog a környezetünkben, szinte biztos, hogy ezt a kifejezést már hallottuk. Az alvásedzés, vagy az Estevill módszer az elalvásra egy útmutató ahhoz, hogyan tanítsuk meg a gyereket egyedül elaludni és átaludni az egész éjszakát – ez egy csodaként hangzik és sokan esküsznek, hogy igazán működik. Olvassuk el az anyukák reális tapasztalatait, akik kipróbálták az alvásedzést.
Az alvásterapeuta, gyerekelalvás terapeuta és a hasonló kifejezések egyre gyakoribb kifejezések és ezáltal egy munkakörök – ezek, többnyire nők segítenek a szülőknek beállítani egy rutint, hogy a gyermek el tudjon aludni egyedül és segítség nélkül hosszú intervallumokon keresztül tudjon éjjel aludni, ideálisan az egész éjszakán át. Ennek a cikknek a célja nem az, hogy lemondja vagy megcáfolja ezt a módszert, ez csak a tapasztalatok gyűjtőhelye. Néhány anyuka a környezetünkből megírta nekünk a tapasztalataikat miután kipróbálták ezt a módszert.
Anna, 38:
Elsőszülő vagyok, a ginekológus geriátriainak nevezett. Boldog vagyok, hogy egészséges gyermeket szültem, végtelenül becsülöm az „univerzumot” azért, hogy 8 év próbálkozás után megérkezett hozzánk Artúr. Egy problémamentes baba volt, gyönyörűen fejlődött, evett, aludt… De amikor kb. 9 hónapos volt, elkezdődött nála a szeparációs szorongás kombinálva a négykézláb járással és az első felállással a kiságyban. Akkor kezdődött a horror.
A 15 perces altatásból „a mellkason” másfél óra könyörgés lett, hogy végre feküdjön le és aludjon. Olyan volt, mintha valaki felgyorsította volna őt. Amikor (sokszor) 22:00-kor végre elaludt, 45 percen belül megint felébredt és sírt és sírt. Az édesanyám azt mondta nekem, hogy ez nem normális, hogy mi már három hónapos korunktól egész éjszakát átaludtuk, és hogy elég volt az, hogy betett minket az ágyba, hogy az én fiam biztosan beteg vagy el van kényeztetve (???).
Természetesen nem segített az sem, hogy mink nem voltunk szoptatva, sem az, hogy régen egy kicsit másképp bántak az emberek a gyereksírással, mint most. Egy együtt töltött hétvége után a hétvégi házban, amikor Artúr majdnem minden órában felébredt, adott egy telefonszámot – állítólag egy alvásterapeutára, mely az ismerőseinek segített a fél éves András esetében (a nevet kitaláltam, nem emlékszem rá pontosan), aki utána átaludta az egész éjszakát. Nem akartam csalódást okozni és őszintén már nem bírtam a helyzetet, mivel a férjem segítségével nem számolhattam. Ő is szívesen felkelt volna, de Artúr csak akkor nyugodott meg igazán, amikor egy kicsit megszoptattam. Tehát kipróbáltuk. Nem fogok belemenni az apró részletekbe, mert ez számomra fél év után is egy fájdalmas téma. De azt a háromórás esti sírást az edzés harmadik napján talán sosem fogom elfelejteni. A végén Artúr hányt és akkor azt mondtam, hogy elég.
A „nem alvása” 13. hónapig tartott, amig megtanult járni és röviden erre megint várandós lettem – tehát nem tudom mi volt pontosan az, ami megoldotta a „problémánkat”. Artúr valahogy megérezte és egyik napról a másikra ő maga hagyta abba a szoptatást (most már tudom, hogy ez valamiféle sztrájk lehetett). Következő éjjel velünk aludt az ágyban és azóta is úgy alszik. Természetesen, amikor jöttek a fogai, vagy megvolt fázva ébredezett, de ez természetes. Az összes anyukának, aki ezzel a problémával küzd, ezt ajánlom: tartsatok ki ez elmúlik!
Lucia, 27:
Az alvásedzést ajándékként kaptam a barátnőmtől. Igaz, hogy még nincs saját gyermeke, de ezt a módszert kipróbálta a növére és állítólag nagyon segített nekik – Annabell kb. egy éves korától egyedül alszik a szobájában és csak reggel hétkor szok felébredni. Fülöpnek nem voltak alvászavarai, inkább az elalvás volt a probléma. Csak velem tudott elaludni. A kérdőívben, melyet kitöltöttünk rájöttünk, hogy a jelenlétem jelent neki alvást – egyszerűen megszokta és nem tudja másképp. Így az alvásterapeuta ajánlása szerint bevezettük a plüssjátékot, mely Fülöppel aludt helyettem. Kb. egy hétig tartott, de végül a Fülöp nélkülem is megtanult elaludni. Sírás nélkül nem ment, de semmit sem változtatnék ezen! Most már bármikor elmehetek például a barátnőmmel moziba és tudom, hogy Fülöp otthon elalszik az édesapjával vagy a nagyival, aki a másik szobában van és tudja, hogy biztonságban van.
Önnek is van tapasztalata az alvásedzéssel, kipróbálta a sírómódszert vagy valami hasonlót? Ossza meg velünk tapasztalatait kommentben.
